A Hvzi gygyt
A Hvzi gygyt a vilg legnagyobb biolgiailag aktv, termszetes termltava, mely testet s lelket egyarnt feldt. Magyarorszg legrgebbi s legismertebb gygyfrdje a rmai korbl szrmaz emlkek szerint tbb mint 2000 ves mlttal bszklkedhet. A mai rtelemben vett klasszikus hvzi kra is tbb mint 200 ves mltra tekint vissza. A 4,4 hektros nagysg, 38 mter forrsmlysg tavat kn-, rdium-, s svnyanyag tartalm forrs tpllja, mely bsges vzhozamnak ksznheten a vz 48 rn bell teljesen kicserldik. A hvzi t vize egyenl mrtkben gazdag oldott s gznem anyagokban, egyestve a sznsavas, a knes, a klcium, magnzium, hidrogn-karbontos s enyhn radioaktv gygyvizek kedvez tulajdonsgait. Kln emltst rdemel a t medrt vastagon bort radioaktv gygyiszap. A maga nemben egyedlll hvzi iszap egyarnt tartalmaz szerves s szervetlen anyagokat, s a benne lv rdiumsk s reduklt knvegyletek a gygytnyezk klnleges rtkeit kpviselik. A tbbtzezer ves Pannon tengerbl szrmaz gygyvz s gygyiszap a komplex fizikoterpis kezelsekkel egytt valamennyi reumatikus- s mozgsszervi betegsg kezelsre alkalmas. A vz hmrsklete tlen 25-27 C, nyron akr a 33-36 C-ot is elri. Az ernyedt, lebeg rzs a vzben, a ringatz ltuszok s a fk zldell lombkoronja nyugtatja az idegrendszert, s egyttesen a gygyuls pszichikai elemt jelentik. Tlen a kicsapd gzbl prasapka kpzdik a t felsznn, ami gtolja a vz lehlst, ugyanakkor egy termszetes inhalatorium alakul ki. A levegbe tvoz kn-hidrogn s rdiumemanci bellegezve gygyhatst eredmnyez: karbantartja a fradt hangszlakat. A hvzi t jtkony hatst ivkra keretben is kifejtheti, gy a gyomor- s emsztsi bntalmak kezelsre alkalmas.
A gygyt kezelje s mkdtetje a Hvzgygyfrd s Szent Andrs Reumakrhz Kht, mely szolgltatsok egsz sort knlja a ltogatknak.
Tli Frd: A Schulhof stny pletegyttesben kapott helyet az n. Tli Frd. A krhz terletn ltestett, fedett frdsi lehetsget biztost terpiakzpontot termszetesen az v brmely szakban ignybe vehetik a vros vendgei. A fedett medenck szma 9 (gygymedence, slyfrd, lmnyfrd, gygytorna medence, pezsgfrd), vzhmrskletk: 32-37


|